Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kisbéri félvér

2009.07.11

Kisbéri félvér

a katonaság egykori hátasa ma sokoldalú sportló

A kisbéri félvér a ménes eredeti otthonáról, a Komárom megyei Kisbér településről kapta nevét. A 15 ezer hektáros terület, mely eredetileg Batthyány Kázmér gróf családi birtoka volt, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után került császári kézre. I. Ferenc József az újonnan szerzett területén katonai ménes kialakítását rendelte el, melynek célja egy "nemes vérű lófajta" kitenyésztése, valamint az ország ménállományának javítása, bővítése lett. A ménest, mely eredetileg angol telivérek tenyésztésére volt hivatott, 1853-ban alapították. Megfelelő egyedszámú angol telivér állomány hiányában azonban telivérek behozatala mellett igen vegyes származású, de mind küllem, mind típus alapján következetesen összeválogatott kancák alkották a kisbéri ménest. Az egyedek főként arab, spanyol, norfolki és mecklenburgi fajtájúak voltak. Ezt a kancaállományt számos generáción át csak angol telivér mének fedezhették. A 20. század elején alapultak meg a fajta máig híres törzsei: Fenék, Filou, Kozma, Maxim, Shannon stb. Ezek a nevek nem csak kisbéri fajtában lelhetők fel: sok, származás szempontjából vegyes hátterű, eredményes modern sportló őseinek valamelyike vezethető vissza ezekhez a vérvonalakhoz. A kisbéri félvért többször nemesítették, vagy erősítették más fajtákkal: a mezőgazdaság térhódítása miatt pédául furioso-north star fajtájú mének tették tömegesebbé az állomány egy részét. Később, a két világháború között, három trakehneni mén: Formás, Lobogó és Széplak került a ménesbe. A trakehneni a kisbérihez igen hasonló genetikai háttérrel bír, ezért ez az ilyen jellegű keresztezés a fajta jó tulajdonságainak továbböröklődését erősítette. Érdekesség, hogy a trakehneni tenyésztésében is használtak kisbéri lovakat. Az 1948-as születésű Burnus például - mely Dr. Reiner Klimke alatt igen sikeresen szerepelt nemzetközi lovastusaversenyeken, majd a trakehneni fajta egyik híres törzsménje lett - anyai ágon Fenék és Maxim kisbéri vérvonalakból származik (Fenék V és Major xx Maxim). A második világháború során a többi hagyományos magyar lófajtához hasonlóan a kisbéri állomány is jelentős károkat szenvedett. A Kisbérről különböző helyekre kimenekíteni próbált 610 ló közül mindössze 150 egyed került vissza az országba. 78 ló az USA-ba került, és ezt az állományt máig fajtatisztán tenyésztik tovább. Az itthon megmaradt egyedekre azonban nehezbb sors várt: a ménes először Bábolnára került, majd Parragpusztára és Alsóvasdinnyére. A háború után, a sárvári ménes kancáinak bevonásával sikerült valamennyire regenerálni a fajtát, az 1960-as években azonban háttérbe szorult a fajtatiszta-tenyésztés, és a lóállomány mérete kritikusan csökkent. A kisbéri félvért 1989 óta saját tenyésztőegyesület gondozza. Hála nekik, a fajta ma már körülbelül 1000 tenyészkancát és több mint 140 fedezőmént tudhat magáénak, és az utóbbi húsz év tudatos tenyésztői munkája jelentős minőségi javulást is hozott. A mai kisbéri félvér megfelel a modern sportok kívánalmainak: sokoldalúan és eredményesen hasznosítható díjugratásban, lovastusában, fogathajtásban és díjlovaglásban is.

... széles körben elterjedtek ...

Eleinte a fajta lóállományából csak a kancákat tenyésztették tovább. Az első kisbéri félvér mén, mely fedezhette saját fajtáinak egyedeit, az 1904-től engedélyezett Fenék I. volt. Kisbér volt az első olyan magyarországi tenyésztelep, melynek ménjeivel - térítés ellenében - magántulajdonban lévő, a ménesen kívüli kancákat is lehetett fedeztetni (1855-től). Ez az oka annak, hogy a kisbéri vérvonalak már a korai generációktól kezdve széles körben elterjedtek a magyar lótenyésztésben. 

Tulajdonságai

Vérmérséklet: melegvérű

Marmagasság bottal: 160-170 cm

Szín: sárga, ritkábban pej, elvétve fekete és szürke, a deres és a tarka nem megengedett

Felépítés: arányos testfelépítés, nemes, egyenes vonalú fej, hosszú, középmagasan illesztett, ívelt nyak, magas mar, közepesen hosszú hát, közepesen széles, jól izmolt far, szabályos lábszerkezet

Jellemzők: intelligens, könnyen kezelhető, sokoldalúan hasznosítható, a legtöbb lovassportban tehetséges

Hasznosítás: elsősorban hátaslóként, de fogatban sem ritka

Származási hely: Magyarország, Kisbér

Eredet: 19. század

Élettere: kontinentális éghajlat