Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Berber

2009.07.11

Berber

a világ egyik legjelentősebb örökítője

A berber Észak-Afrika magreb régióiból származik. A fajta kialakulásának helye valszínűleg Marokkó. A berber létrejöttének ideje és eredete nem ismert, de egy elmélet szerint a korai ősök a legutóbbi jégkorszak idején menekültek Európából Afrikába. Ha az elmélet igaz, akkor a berber legalább olyan régi fajta, mint az arab. Erre azonban nincs bizonyíték. A berber sokkal jobban hasonlít az ibériai lófajtákra, mint a keletiekre: közeli rokona a sorraia póninak, és ez a kapcsolat valószínűleg azokból az időkből ered, amikor a mórok elfoglalták Spanyolországot, ismét lehetővé vált az ibériai és a berber lovak keresztezése. A fajtába bizonyítottan, évszázadokon át került arab vér is, de ez a berber egyedeken mégsem látszik: máig alapvető eltérések vannak a két fajta küllemében. Közös tulajdonságuk azonban a sivatagi időjáráshoz való alkalmazkodás képessége, a rendkívüli terhelhetőség és a nagy munkakedv. A berbert egyedül a tuareg nép őrizte meg tisztavérűen. A berber Európába is átkerült, és a spanyol lovakon át szinte az összes amerikai fajtára hatott. A berbert korábban harci lóként használták. Ma a sivatagok hátasa, Marokkón kívül Algériában, Tunéziában és Líbiában tenyésztik nagy számban.

... jelen volt az angol telivér kialakításánál is ...

Az ember jelenlegi ismeretei szerint a háziasított lovak közül az arab telivér után a berber hatott más lófajta létrejöttére. A berber jelen volt az angol telivér kialakításánál is: Godolphin Barh mén a korai ősök egyikeként található meg számos versenyló származásában.

Tulajdonságai

Vérmérséklet: melegvérű

Marmagasság bottal: 150-160 cm

Szín: minden alapszín

Felépítés: egyenes vagy kosfej, rövid nyak és hosszú hát, csapott far, alacsonyan tűzött farok, rövid, erős lábak, kemény paták

Jellemzők: szívós, igénytelen, intelligens, kitűnően örökít

 Hasznosítás: hátaslóként és fogatban

Származási hely: Marokkó

Eredet: történelem előtt

Élettere: sivatag és szavannák